Az Önök irodájában odafigyelnek-e:
• a hulladékok keletkezésének megelőzésére,csökkentésére újrafelhasználással,
• vagy a már keletkezett hulladék megfelelő,lehetőség szerint szelektív gyűjtésére, a hulladékok megfelelő tárolására,
• szükség szerinti ártalmatlaníttatására?
Az Ön kollégái tudják-e melyek azok a veszélyes hulladékok, amiket nem lehet a szemetes kosarakba dobálni?
Műanyagok
Polietilén (kis sűrűségű PE-LD, nagy sűrűségű PE-HD): vegyszeres flakonok, hordók, palackok, tartályok, élelmiszeres edények, dobozok, kupakok, háztartási gépek bevonata, kábelszigetelés, esőkabát, zsinór, fóliák, zacskó stb. Anyaga (ritkábban) tartalmazhat veszélyes króm- és nikkeltartalmú szereket.
Polisztirol (PS): világítótestek burája, élelmiszeres dobozok, vegyszeres dobozok, műszerek, kisgépek háza, elektromos alkatrészek, gyerekjáték, toll, gomb, bizsu, habanyagok (Hungarocell), tojástartó stb. A sztirol maradványai a szervezetbe kerülve egészségkárosodást okozhatnak.
PET (Poli-etilén-tereftalát): üdítős flakonok (újratölthető 5-6-szor), vízvezetékcsövek, ablakkeretek stb. A természetben nem, vagy csak nagyon lassan bomlik le.
Valamennyi felsorolt műanyag újra feldolgozható (ha szelektíven gyűjtötték).
A szárazelemek veszélyei
A szárazelemekre nagyon oda kell figyelni a bennük lévő anyagok és kis űrtartalmuk miatt. Sokan azt gondolják, hogy egy kicsiny gombelem mit árthat a környezetnek, de igaz az a mondás, hogy minél kisebb egy szárazelem, annál több és veszélyesebb anyagot tartalmaz fajlagosan.
Az ÓLOM-OXID (gomb-) elemek jelentős mennyiségű (30%-40%) ólmot tartalmaznak. Leggyakrabban hallókészülékekben, orvosi eszközökben, órákban, fényképezőgépekben használjuk őket. A gombelemek másik típusa az ezüst-oxid elem.
ALKÁLI (tartós-) elemek is tartalmaznak higanyt. Bár a bennük lévő higany mennyisége az utóbbi években állandóan csökken, mégis olyan tömegben használjuk ezt az elemtípust, hogy a sok kicsi összeadódik. Rengeteg termék (játék, zseblámpa, rádió) működik alkáli elemmel. Ez a típus helyettesíti a régebbi SZÉN-CINK elemeket.
A NIKKEL-KADMIUM (utántölthető, ceruza-) elemből származik a városi hulladéktömeg kadmium-tartalmának 52%-a. Ezek leginkább újratölthető eszközökben, füstriasztókban, háztartási gépekben és telefonokban használatosak. Elméletben egy ilyen elemet 1000-szer fel lehet tölteni, így általánosságban elmondható, hogy egy nikkel-kadmium elem 150 alkáli elemet pótol. A nikkel-kadmium elemek használatával csökkenthetjük a hulladékmennyiség higanytartalmát, de növeljük a kadmiumét.
Festékpatronok
Sokszor halljuk, hogy egy kiürült toner vagy tintapatron veszélyes hulladéknak minősül, pedig ez a meghatározás kissé elhamarkodott. Minden kazetta abban a pillanatban válik veszélyes hulladékká,
• amikor gondolkodás nélkül a szemétbe dobjuk, vagy
• ahogy a felújító cég egy alapos bevizsgálás után megállapítja, hogy többé nem alkalmas a tintapatron vagy kazetta, vagy éppen annak bármely alkatrésze további futásra. Ekkor kerül rá a veszélyes hulladék ‘bélyege’, mely esetben egy a veszélyes hulladékot megsemmisítő szervezet szigorú követelményeknek megfelelve megsemmisíti azokat.
Azok a kiürült toner és tintapatron kazetták, melyek hibátlanok egy következő futáshoz, bekerülnek az újratöltés vagy felújítás folyamatába, melynek végén egy az eredetivel megegyező minőségű termék kerül a felhasználóhoz.
Kompakt fénycső
2005 óta itthon is kormányrendelet írja elő e fénycsövek gyűjtését, ártalmatlanítását és újrahasznosítását, de nem biztos, hogy ezzel minden vásárló tisztában van. A kompakt fénycsövekben, a hagyományos izzókkal szemben van elektronika, amely a lámpát működteti, valamint fénypor és higany is. Különösen a higany miatt számít egy törött fénycső veszélyes hulladéknak.
Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?
Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja
Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis).
Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.
Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamatabetegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel.
Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot. majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel.
PBDE: műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.
Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.)
Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.
Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok?
Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.
Milyen környezetkárosító hatásokat kerülhetünk el az irodában, tudatos gondolkodással és egy kis odafigyeléssel?
Ezek a kérdések fokozott figyelmet érdemelnek, amennyiben veszélyes hulladék is keletkezik a tevékenység során. Mivel pedig a hungarocell, a kiégett neoncsövek, festéktonerek, szárazelemek és akkumulátorok is veszélyes hulladéknak minősülnek, szinte minden tevékenység érintett.
Sokat tehet az Önök cége is a környezetért,
• ha az irodákban jelentős mennyiségben keletkező papírhulladékot újrahasznosítják vagy elkülönítve gyűjtik, ezáltal nem nő a kommunális hulladék mennyisége;
• ha az irodai veszélyes hulladék (hungarocell, pillepalack, kiégett neoncsövek, szárazelemek, festékpatronok stb.) külön gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása megvalósul, és nem a kommunális hulladékba kerül, majd a lerakókra;
• ha a kollégák odafigyelnek a veszélyes hulladékok külön gyűjtésére.
Kis odafigyeléssel sokat tehetünk együtt azért, hogy a veszélyes hulladékok a helyükre kerüljenek és ne a kommunális hulladékgyűjtő telepekre, vagy a természetbe, ahonnan felszívódva évszázadokig szennyezik környezetünket. A zöld iroda csak pár apró lépés. Tegyük meg együtt. Ha Önök szelektíven gyűjtik, a takarítók és a hulladékelszállítók szelektíven kezelik.
